Éppen Kondor Vilmos legutóbbi könyvét olvasom. A Másik szárnysegéd ezúttal nem Gordon Vilmos kalandjairól szól, hanem a második világháború végére kalauzol el bennünket. A cselekmény ott kezdődik, amikor Magyarországot hosszadalmas agónia után lekapcsolják a lélegeztetőgépről: 1944. október 15-én, Horthy sikertelen kiugrási kísérlete és a nyilas hatalomátvétel napján. A regény főhősét olyan feladattal bízzák meg, ami az egész nemzet sorsát befolyásolhatja: menekítse a Koronát az ország határain kívülre, mielőtt az idegen megszállók kezébe kerülne.

Nem szokványos dolog úgy könyvajánlót írni, hogy még be sem fejeztem a művet, de ezúttal nem tudom megállni. Egyrészt a cselekmény izgalmas, sodró és lendületes. Emellett pedig jó érzékkel mutatja meg a korabeli körülményeket azzal, hogy egyes szám első személyben meséli el Wertheimer Miklós szárnysegéd kalandjait. Nem tudom, mi lesz a könyv végkimenetele, de meglepne, ha a hátralévő kétszáz oldalon (a könyv nagyjából fele) annyira leromlana a minőség, hogy ne tudnám nyugodt lélekkel olvasásra ajánlani.

Akinek tetszett a Budapest Noir-sorozat és/vagy érdeklődik kis hazánk XX. századi történelme iránt, annak jó eséllyel bejön majd Kondor Vilmos kalandos fikciója. Jó szórakozást hozzá!