Idén nyáron, július elején ismét hazánkba látogat a progresszív-metál legismertebb csapata, a Dream Theater. Pár hete szó volt első lemezükről, ami szintén jó, de az igazi áttörést a második, Images and words címet viselő korong hozta meg nekik.

A Pull me under igazi örökzöld, még most is a setlist része, közel két évtized után is. Bizony, bizony, idén már 17! éve hogy megjelent ez a mestermű.

Serif barátom tette fejemre a fülest a kispesti Hunyadi-mozi  előtt anno, hogy ezt hallanom kell. Először nem hittem neki, hogy ez DT, ugye tök más hangzásvilág meg énekes az előzőhöz képest, de aztán levitte a fejemet az akusztikus intro utáni riff. Ezt nekem is meg kell vennem, nem érhetem be másolattal és nyakamba vettem a pesti metálboltokat a kazetta után. Legtöbb helyenn hülyén néztek rám a DT nevének hallatán, de volt olyan hely, ahol ismerték őket, de az új lemezt csak két-három hét rohangálás után tudtam beszerezni. Akkor kezdődött a "Títör" iránti rajongás, ami a Six degrees... után kicsit megfáradt, de azért respect, meg minden ;)