Idestova két hónapot is magunk mögött tudhatunk 2010-ből, de már most olyan lemezek születtek, melyek vehemensen fognak tolakodni év végén, mikor az Év Lemeze díjat osztják. Ide tartozik egyebek mellett az Overkill vagy a Taking Dawn albuma, és sokak szerint az új Giant is, de ezeket mind háttérbe szorítja a norvég Wig Wam Non stop rock n' roll albuma.

A skandináv srácok cirka 5 éve robbantottak az Eurovíziós fesztiválon, meg már volt két marha jó lemezük, csak én nem tudtam erről. Azazhogy a másodikról éppenséggel tudtam, mert Gyugyó barátom pár éve biztonsági másolatot adott nekem belőle, de én azt annak rendje és módja szerinte eltettem valahová, és azóta is nagyjából ott van. Na de most majd előkeresem, mert amit ez a zenekar az új korongon produkál, az nagyon ott van a szeren!

A Non stop rock n' roll egy szemtelenül Def Leppard-os dallal kezd, a Do ya wanna taste it kapásból belerágta magát a fülembe, sokszor kapom magam azon, hogy dúdolgatom. A Walls come down súlya, a Wild one számomra a Slippery-s Jovi időket idéző refrénja vagy a Mötley Dr. Feelgoodját idéző C'mon everybody mind-mind növelik a függőséget, mely arra késztet, hogy repeatre állítsam a lejátszót. Az eddig leírtakból azt hihetnénk, hogy egy kópia-csapatról van szó, és ebben van is némi igazság. De közelebb járunk a valósághoz, ha azt mondjuk, hogy norvég barátaink [thx Facebook!:-)] nagyon jó iskolákban tanulták a leckét, és most a maguk tehetségét is hozzátéve, remekül vizsgáznak a tananyagból. Hiszen a Man in the moont is hallahatnánk akár a The Scream lemezről is, akkora Corabi-feeling van benne, amit magam John mester is megkönnyezne. Egy szó, mint száz, tulajdonképpen az egész lemezt felsorolhatnám egyesével, mert minden szerzemény megérdemel pár dicsérő szót, de így, ezen botcsinálta ismertető végén még két dalt emelnék ki (na jó, hármat): a címadót, mert húsz évvel ezelőtt megírva mára már legendás lenne, a Rocket through my heartot, mely Journey és Foreigner rajongókat is meggyőzne és a Chasing rainbows-t, ami úgyszintén hidegrázós.

A Non stop rock n' roll az a lemez, ami be is teljesíti azt, amiről szól - nem lehet abbahagyni. Megunhatatlan és kész. Aki nem hiszi, járjon utána!