Rendhagyó módon ma a '78-as szólókról hoztam ide egy-egy dalt - köszönhetően annak, hogy a héten sok egyéb zene mellett, hosszú idő után ismét rongyosra hallgattam a maszkos Kiss-albumokat. Köztük ezt a négyet is.

Bár anno vitték mind a négy lemezt, mint a cukrot, zeneileg Ace albuma volt a legsikeresebb. Friss és energikus, nem egy helyen kimondottan előremutató rockzenével rukkolt elő. Természetesen Gene és Paul albumai is jól teljesítettek, bár Gene szinte mindenbe belekapott a rockzenétől kezdve a diszkón át a musicalig. Mégis, legnagyobb sikerét a beatleses hangulatú See you tonite-tal érte el. Paul lemeze akár Kiss-album is lehetett volna, Peter pedig tulajdonképpen be is állt a földbe a szólóalbummal. Jazzes, lírákkal telepakolt anyag volt az övé, általánosságban nagy értetlenség, érdektelenség és rossz eladási mutatók jellemezték. Talán az első előszele volt ez későbbi távozásának és egyfajta magyarázat arra is, miért csak egy számot dobolt fel összesen azon a két lemezen, melyeken még hivatalosan ő volt a Kiss dobosa, 1980-as kilépéséig.