Na igen, a Dirty Dancing. Nem mondanám, hogy a kedvenceim közé tartozik, de annak az időszaknak a megkerülhetetlen darabja, amikor zeneileg szocializálódni kezdtem. Ráadásul Patrick Swayze dala, ciki vagy sem, de mindig is tetszett. Ez a feldolgozás pedig szerintem méltó tisztelgés az…

Egy teljesen lényegtelen miniposzt arról, hogy most akkor tudatos vagy sem kiválasztani azt a cédét, aminek Taste of Heaven a címe, aztán nekiállni a világ egyik legjobb jégkrémének és pont a címadónál odaérni a legfinomabb ízhez?  Amúgy meg ez is Soto, igazán játszhatna…

Igen, megint skandináv krimi. Könyv és film is egyszerre. Jussi-Adler Olsen Q-ügyosztály történetei, bár nem rejtik magukban mindazt a különleges varázst, amit Jo Nesbø csempészett műveibe, azért igen izgalmas olvasmányok. Mi sem természetesebb, hogy a főszereplő itt is egy…

A sok-sok bírálat után, melyet a Metallica azért kapott, mert unalomig ismételt dalokkal pakolta tele setlistjeit, a friscói srácok kitalálták, hogy az idei nyári turnéra megszavaztatják a közönséget. Akinek elege van már az Enter sandmanből, inkább kimegy sörért One alatt vagy…

Tovább folytatva a múlt héten elkezdett sorozatot, ezúttal a csak Európában, Ausztráliában és Japánban megjelent Killers válogatáslemezen hallható négy dal jön. Az európai változaton 12 dal hallható, az ausztrál és japán verziókra plusz két-két nóta (Talk to me/Escape from…