Mivel az utóbbi posztokban leginkább borongós hangulatú dalok szerepeltek, ezért következzék most egy tipikusan vidám nóta. Ez az a dal, ami nélkül nem volt rockbuli a '90-es évek első felében. Akár az E-klubban (péntekenként), akár a Black Jackben (szombatonként) zúztunk, ez a sláger mindig felhangzott, mi pedig mindig jókat hülyültünk rá. Egyszerűsége folytán a mai napig nem gáz a dal, pedig anno nem keveset röhögtünk a kéthúros basszusgitáron:)

Kiváncsi lennék azért, hányan ismerik úgy ezt a dalt, hogy nem is tudják az elődóját és címét sem...