Biztos említettem már, hogy nem túlzottan kedvelem az újonnan felvett régi dalokat. Ritkán sikerülnek úgy, hogy meg is tartsák a régi hangulatát, szellemét amellett, hogy szebben/jobban/stb. szólnak. Ritka kivétel volt ez alól tavaly a Harem Scarem Mood Swings II., sajnos azonban ez nem mondható el a Firehouse utolsó lemezéről.

A Full Circle még 2011-ben jelent meg, de nekem csak mostanában tűnt fel, hogy létezik az album. Sima válogatásnak hittem, vagyis mindenféle előítélettől mentesen kezdtem el hallgatni és a kezdés nem is volt rossz. Az Overnight sensation új változata remekül sikerült - sajnos az utána következő dalokról ez nem mondható el. Hiába a modern sound, valahogy nem áll össze dinamikus egésszé a hangszerelés és szerintem C.J. Snare is nehezen birkózik meg nem egy és nem két énektémával. A kegyelemdöfést a Reach for the sky vitte be - de hagyjuk is a dolgot. Inkább javaslom ugyanezen dalokat összeszedni a régi albumokról és kapunk egy zseniális válogatást, igaz régi hangzással, de egyáltalán nem poros feelinggel.

Azért az Overnight sensation új verzója mehet bónuszként a saját best of-ra :)