Hosszú-hosszú idő után, vége az olimpiának is, itt az ideje, hogy újabb dalokról emlékezzünk meg a rock halhatatlanjai közül. A mai menüt a kilencvenes évek első fele fémjelzi, trendi csapatokkal és kompromisszumokat kerülő zsenikkel, mindez chilivel és borssal fűszerezve.

 Red Hot Chili Peppers - Under the bridge

Talán nem túlzok azzal, hogy ez a lemez volt az, amely elindította világhódító útjára a Chilit. Korábbi munkáik (pl. Mother's milk) a mai napig respektnek örvendnek, viszont a Blood... albumtól kezdve igencsak megoszlanak a vélemények őket illetően. Szerintem kommersz popcsapattá váltak, unalmas lemezekkel - nem vitatva persze profizmusukat és tudásukat. Egyszóval, szerintem jó zenészek csinálnak számomra hoszútávon élvezhetetlen muzsikát. De nem mindig volt ez így, hiszen eme nóta óriási, nem véletlen, hogy popcsapatok is előszeretettel dolgozzák fel, elég csak az All Saints-féle verzióra gondolni. Ugye, ez egy '92-es dal, akkoriban iszonyatosan lelkesítőnek éreztem a dal végét, ahol a zene felgyorsul és Anthony Kiedis csak szalad, szalad... Jó kis szám ez.

Pink Cream 69 - Keep your eye on the twisted

Furcsának tűnhet, hogy a német rockcsapat munkásságából éppen ezt a dalt emelem ki, hiszen nagyobbnál-nagyobb slágerekkel bombázzák lassan két évtizede hallójáratainkat. Az ok prózai: ez volt az első PC69 dal, amit megismertem. Ez a harmadik nagylemez klipnótája volt, és egészen addig csak annyit tudtam, hogy van egy európai csapat, akik amerikai módra játsszák ezt a muzsikát. Ja, és még annyit, hogy egy metal hammeres interjúból rémlett, hogy  maga  a banda neve is többféleképpen értelmezhető, kifejezetten pikáns  jelentések is felmerültek  - de erről majd talán Ville tud többet mondani. A szám egyébként kifejezettebn komoly problémát boncolgat, de az alaptémája annyira rock and roll, hogy csak na, KÖTELEZŐ!!!

Firehouse - When I look into your eyes

Az első Firehouse lemez már szerepelt a blogon, most itt a második, ami ha lehet, még jobb, mint az első. Ezúttal egy ballada révén került ide a tűzoltóbrigád, mely dal arról is nevezetes, hogy anno bizony nem egyszer hallható volt még a Danubiuson is! Sokat nem fűznék hozzá, tipikus szerelmes dal, szerelmeseknek! Szirupos, édes - de nagyon jó!

Faith No More - Midlife crisis

A FNM hálás lehet az MTV- nek és  Gunsnak, amiért előbb beindította a Guns őrületet '91-ben, utóbbi pedig elvitte vendégnek magával Mike Pattonéket a világkörüli turnéra - enélkül talán sosem lettek volna annyira ismertek, amennyire egyébként a zenéjük által jogosan pályázhattak volna. Szerencsére ezúttal a helyén voltak a dolgok és a zseniális Angel dust korongot rendesen meg tudták támogatni promóval, így az amerikai csapat a Guns oldalvízén szépen beevezett a mainstream csapatok táborába. meg is érdemelték a sikert. A The real thing által magasra tett lécet az album könnyedén megugrotta, nem kis mértékben köszönhetően e dal klipjének. Emlékszem, '92-ben rommá játszotta az MTV a Guns-os turnén felvett koncertverzióját ennek a számnak, és elsőre nem tetszett, annyira komor volt, nem volt szimpatikus a hangulata. Aztán, ahogy az ilyenkor lenni szokott, egyszer csak azon kaptam magam, hogy dúdolgatom és hogy meg kell vennem a kazettát [Értitek, kazettát! Nem Cd-t! Pláne nem letölteni:)]. Érdekesség, hogy én még azt a változatot vettem meg anno, amin nem volt rajta az Easy - ez csak később került fel, már az újranyomott kiadásra, a nagy profitra sikerre való tekintettel.

Queensryche - Silent lucidity

Hajjaj, mennyi mindent tudnék írni erről a dalról, de még ez is kevés lenne, hiszen QR-rajongás tekintetében kiscserkész vagyok, pl. Serifhez képest. Ha valaki, hát ő igazán rajong ezért a Seattle-i csapatért.

Én egy emléket fűznék csak ide. '91-ben az MTV díjkiosztón fellépett a csapat és úgy adták elő ezt a számot, hogy a mai napig kiráz tőle a hideg. Csak azt a fránya videókazettát ne kutyultam volna el valahova...