Europe. Svéd rockzenekar. 1979-ben alakult, legismertebb tagja Joey Tempest énekes és John Norum gitáros. Eddig kiadott nyolc nagylemezükből kettő Top20-ba is került a nyolcvanas évek végén. Tíz éves szünet után, 2003-ban reaktiválták magukat. Harminc éves munkásságuk, általam legjobbnak ítélt számait gyűjtöttem össze ebben a posztban.

Kezdésképp jöjjön egy ideális nyitónóta, a Superstitious. Az 1988-as Out of this world album első hangjai hallatán rögtön tisztában van a hallgató, hogy itt bizony már nem a tinihallgatóság volt az elsődleges célpont. Ezúttal igen komoly AOR hatások keverednek a jellegzetes Europe témákkal, az új gitáros, Kee Marcello játéka jobban is fekszik ehhez a mívesebb zenéhez. A single hat európai országban is TOP10-be került, de a Bilboardon is a 31. helyig kapaszkodott.

Nagyon szeretem a következő számot. Maradunk szintén az Out of this world lemeznél, még egy ballada erejéig. Az Open your heart -megítélésem szerint- köröket ver a Carrie-re, legalábbis annak lemezes változatára. Úgyszintén igaz erre a dalra is, hogy sokkal érettebb felfogásban íródott, talán azért is, mert -és ebben rejlik talán a varázsa is- eredetileg a '84-es Wings of tomorrow lemezen hallható. Most fogták, kicsit felpolírozták (még az egyik verzét is átírták) és pöpec kis AOR-balladát varázsoltak belőle. Mindezek ellenére, a dal nem volt egy átütő siker, azért egy-két listára így is felkerült, de meg sem közelítette a Superstitious sikerét. Pedig klassz kis dal szerintem.

A következő dalról Anders Fridén, az In Flames frontembere mondta: " A Seven doors hotel a legjobb svéd metal szám, amit valaha írtak!" Nagy szavak ezek, és ha valaki nem is ért teljesen egyet vele, az tagadhatatlan, hogy a nóta nagyon ott van a szeren! A dalt Joey Tempest írta, egy olasz horrorfilm inspirálta őt. A Seven doors hotel legnagyobb sikerét Japánban érte el, a bemutatkozó lemez első kislemeze rögtön TOP10-be került a szigetországban.

Sokáig nem tudtam mit kezdeni a Start from the dark-kal. Bevallom őszintén, mikor megtudtam, hogy reunion lesz, titokban abban reménykedtem, hogy ott folytatják, ahol a Prisoners-zel abbahgyták, így időbe telt megbarátkoznom ezzal a súlyos, borongós anyaggal. Aztán persze sikerült és azóta az egyik kedvencem, és nemcsak a banda munkásságát tekintve. Dacára annak, hogy több, mint 10 év után adtak ki újra lemezt, ráadásul mindezt olyan stílusban, mintha egy teljesen új csapat lennének, a Start from the dark így is 60 000 példányban kelt el világszerte.

Végül, de nem utolsósorban jöjjön a Carrie. A dal, melyet eredetileg énekre és billentyűre írt Joey Tempest és Mic Michaeli, a '86-os The final countdown lemezen volt hallható, itt vált világslágerré, a Bilboardon 3. helyezett is volt 1987-ben. Mostanában egy szál akusztikus gitárral, Joey Tempest adja elő a dalt - nálam ez a verzió a nyerő.

+1 ráadás:

Na nehogy már a legnagyobb sláger kimaradjon! Állítólag, mikor producert kerestek a lemezhez, az egyik jelölt Bruce Fairbrain volt, aki azzal utasította vissza a munkát, hogy nincs az anyagban potenciál...

A The final countdown 25!!! országban lett No.1 sláger...

És a ráadás ráadása! Igazán rendhagyó egy TOP5, de vétek lenne lehagyni a Girl from Lebanont (este már fáradt voltam, azért felejtettem el)