Most látom, hogy igencsak ritkán irogatok mostanság, épp itt az ideje, hogy egy újabb csapat, általam legjobbnak ítélt 3 daláról ejtsek pár szót. A Faith No More-ról sokszor elmondtam már itt is, hogy mostmár 20 éve, hogy ismerem a zenéjüket, még nyolcadikos koromban kaptam meg a The real thing kazettát - ott kezdődött minden...

A fenti bevezetővel csak érzékeltetni szerettem volna, hogy miért ez a lemez fog majd dominálni a felsorolásban. Egész egyszerűen azok közé a lemezek közé tartozik, melyeket talán egy lakatlan szigetre is magammal vinnék.

Elsőként jöjjön tehát a From out of nowhere. A The real thing nyitódala volt már itt a Zsémollon (talán már kétszer is), szóval nem is nagyon ragoznám túl, két dolgot tennék csak hozzá. Az egyik, hogy a videóból két verzió is létezik, melyek több helyen is különböznek egymástól, a későbbi kiadványokon a második változat szerepelt. Íme, az első:

A második:

Rossz nyelvek szerint a videóval az akkor még javában dúló glam csapatokat akarták ironikusan kifigurázni, utólag azonban azt nyilatkozták, hogy fogalmuk sem volt, mit akartak csinálni a klipben, és ez lett belőle.

De ne is szaladjunk nagyon messzire, mert jön a következő dal a lemezről, az Epic. Ez volt a legnagyobb durranás, gyakorlatilag e dallal váltak ismertté, hiszen az MTV szarrá játszotta a klipet. Felteszem, ennek kapcsán kategorizálta egyik cimborám a bandát anno rap-thrash csapatnak :o). A VH1 mindenesetre minden idők 54. legjobb Hard Rock dalának választotta.

Bődületesen erős trióval indít a The real thing, így a harmadik dalom is onnan lesz. A Falling to pieces szintén az egyik legismertebb daluk - éppen ezért egy időben nem is játszották koncerten. Hosszú idő után, egy tavaly év végi bulin került be ismét a setlistbe.

Negyediknek jöjjön a csapat utolsó videója, a Stripsearch. A '97-es Album of the year-hez készített klipben Mike Patton Berlin utcáin sétál, majd akciófilmbe illő jelenetben kerül összetűzésbe a rend őreivel. Maga a dal nem igazán metál, erről Billy Gould így nyilatkozott:

Az igazi változást a dal elejére tett loop okozta. Anélkül olyan Queensryche-os volt a dal, úgy is szólt. Utána a hangzás sokkal inkább a Portisheadre vagy valami hasonlóra hajazott. Egyfajta sötét irányba ment el a sound, többé nem rockzeneként szólalt meg ez az egész...

Végül jöjjön egy Angel dust-os szám is, az Everything's ruined. A csapat ezzel az 1992-ben kiadott lemezzel lett világsztár. Világszerte több, mint 3 millió példányban kelt el a korong, melyen utoljára hallhattuk (már ahol) Jim Martin gitárjátékát. A dal a kapitalizmust figurázza ki, a Faith No More szarkasztikus módján, sok humorral.  Jó kis nóta!

Persze, ezúttal is van plusz egy ráadás! Mi más is lehetne ez, mint a Commodores-feldolgozás, a mindenki által ismert Easy, mely Mystra egyik kedvence is ráadásul ;o)