Mára "csak" egy dal, hosszú szövegelés helyett.
A Dream Theater nagyon-nagyon sokáig az egyik szívem csücske volt, az alábbi dal az utolsó "bátor" DT-lemez csúcsa.
Vasárnapi zene
2012.02.26. 10:52 | TomAce | Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://zsemoll.blog.hu/api/trackback/id/tr954205688
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
