Most biztos hülyének néztek a cím miatt, de jobb nem jutott eszembe. Szerintem nem vagyok egyedül azzal, hogy vannak olyan könyvek és lemezek, amelyeket mintha egymásnak írtak volna. Jómagam legutóbb az idei Ayreon korong hallgatása közben éreztem ezt. Munkába menet épp egy húsz éves sci-fi klasszikust, Lőrincz L. László Üvöltő bika című regényét olvastam, közben Lucassen mester 01011001 lemeze simogatta hallójárataimat. Katt után elmondom nagyvonalakban, melyik mű miről is szól, hátha más is kedvet kap az elolvasásához és/vagy meghallgatásához.
A regény:
L.L.L. 1988-ban írta meg fantasztikus remekművét, mely remekül ötvözi a sci-fi és a történelmi regény erényeit. A történet évmilliókkal az emberi élet földbéli megjelenése előtt kezdődik, valahol a távoli világűrben. Egy értelmes civilizáció csillaghajója szenved végzetes balesetet az űrben, melynek következtében csak óráik vannak hátra az életből. Ekkor támad a hajóorvosnak az az ötlete, hogy a régebbi kísérletei közül egyet kipróbáljon élesben is: speciális eljárással, egyenként, egyetlen sejtben modellezi, reprodukálja az utasokat, majd ezeket a sejteket kilövi az űrbe, hogy a közelben elhaladó üstökös koronájára ültesse őket, így utaztatva a "túlélőket" egy lehetséges élőhely felé. Ha szerencséjük van, az üstökös olyan bolygó közelében is elhalad, ahol kifejlődhet az élet. Ekkor esélyük lehet arra, hogy a bolygó élővilágában találnak maguknak gazdatestet, amiben szépen kifejlődve újjászülethetnek. A hajótörötteket a sors az ókori Földre, babiloni vidékre sodorja, ahol egy kivétellel emberi alakot öltve, részeseive válnak egy véres hatalmi háborúnak.
A zene:
Arjen Lucassen rendhagyó életművének újabb mestermunkája a 01011001. Ez a bináris szám a tizes számrendszerben 89-et, ASCII kódtáblán pedig az "Y" betűt jelent.
"...A 01011001 apokaliptikus eseményeinek előzménye a korábbi Ayreon lemezeken már megtalálható, és tulajdonképpen ez a dupla anyag kovácsolja most egységes történetté az eddig megjelenteket. Az Y bolygóról először a 2000-es Universal Migrator album második részén, az Out Of The White Hole dalban énekelt Timo Kotipelto (Stratovarius). Ez az a bolygó, mely a Földtől fényévekre, az Androméda-csillagködben kering, s amelynek lakói üres tekintettel merednek az égre, érzelmek és érzések nélkül, gépekhez kötve. Az 1998-as Into The Electric Castle lemez végén meséli el Lucassen, hogy e bolygó szülöttei (az Örökkévalók) irányítottak egy meteoritot a Földre és pusztították ki a dinoszauruszokat évmilliókkal ezelőtt, hogy aztán benépesítsék a Földet az emberi fajjal. Az Örökkévalók saját elveszett érzéseiket remélik visszanyerni így az emberek által. Az új lemez ennek a kísérletnek a történetét meséli el...". A komplett sztorit az alábbi címen lehet elolvasni:
http://passzio.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=14412
Szóval, nagyon-nagyon hasonló kísérlet itt is, ott is, talán ezért érzem azt, hogy bár mindkét mű önállóan is zseniális, de együtt olvasva-hallgatva mintha négyzetre emelnék egymás élvezeti értékét. Akit érdekel ez ilyen párosítás, tegyen egy próbát, hátha neki is bejön együtt a két alkotás, nem fogja megbánni.
