Eljött az idő, hogy jubileumi, tizedik összeállításunkon is túl legyünk - viszont mától fogva változik a módi. Mivel lusta vagyok annyi időm nincs, hogy ötösével-tizesével dobjam össze a foglalókat, nomeg úgy látom, hogy így elég összecsapottak is, arra gondoltam, hogy egyesével fogom a nagyokat előrángatni a Jukeboxból, és a rovat új neve pedig Hero of the day lesz. És akkor így naponta lesz legalább bejegyzés is, remélhetőleg. Jó, mi?:o) Akkor ugorjunk is a közepébe tüstént!
Van Halen - Jump
Szerintem nincs a Földön olyan ember, 20 fölött, aki ne ismerné ezt a dalt. Lévén idén 25 éves (hiszen az 1984 1983-ban jelent meg), méltán megérdemli, hogy foglalkozzunk vele. Én viszonylag későn tudtam meg erről a dalról , hogy Vh szerzemény, hiszen egy darab Diver Down kazettán kívül nem volt más a gyűjteményemben a csapattól, egészen a F.U.C.K. lemezig. Azért a Jumpról már pár évvel hamarabb megtudtam, hogy kik is játsszák - de ehhez kellett a magyar kábeltévézés aranykora, a nyolcvanas évek vége, amikor minden lakótelepi készüléken a SKY, a Super Channel meg az MTV ment orrvérzésig. Én is valamelyik adó rockműsorában futottam össze a dallal és nagyot néztem, hogy ez egy VH nóta. Ma már azonban klasszikusnak számít a Jump, a szintitéma, David Lee Roth ugrabugrálása mind-mind történelem. Ahogy az is, hogy -remélem, mindenre helyesen emlékszem!- egyszer ezen szám alatt, D.L.R.-ot imitálván, Sanci barátom rettenetesen fenékbe rúgott valakit a Black Jack nevű kultúrintézmény táncparkettjén:o) Ha olvassa majd, remélem megbocsátja, hogy a nagyvilágba kürtöltem ezt a bravúrját!
